Az eplényi Ski Arena tulajdonosát, Soós Csabát kérdeztük, miért éri meg ma Magyarországon - a gazdasági és ökológiai apokalipszis küszöbén - egy sípálya-komplexumba és annak infrasturkturális fejlesztésébe fektekni.
Nagyon faragatlan modorra vall, ha rögtön a pénzről kérdezlek: mégis mennyibe kerültek az eddigi fejlesztések itt a Bakony lejtőin, Eplényben?
A beruházás:
- Hóágyú rendszer: 20000 m3-es víztározók 3800 km csőhálózat, villamos kábelek, 43 hydráns és villamos energia vételi lehetőség, 32 darab hóágyú;
- 3 csákányos lift, 2 tanuló lift 4600 fő/óra összkapacitás;
- Beléptető rendszer;
- Holle Anyó kocsmája;
- Körbár;
- Parkolók;
ez eddig mintegy félmilliárd forintba került. De vannak további terveink is…
Nehéz a finanszírozása egy ilyen fejlesztésnek? Hogyan történik: regionális pályázatok, állami támogatás?
Mivel múlt év végéig a sípálya része volt az RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat - szerk.) csoportnak, így az átlagnál jóval egyszerűbb volt a finanszírozás. 67 milliós pályázattal elnyert állami támogatás és 100 milliós hitel mellett 330 millió forint saját erő felhasználásával alakult ki a tőkeszerkezet.
Hogyan látod az eddigi eredményeket, ezek alapján képes rentábilis lenni egy ilyen komplexum és évről évre többet termelni vagy néha csak a "nullszaldó" gazdaságfilozófiája a cél?
A tavalyi év a próba éve volt - az átlagosnál jóval melegebb időjárás mellett - így is 70 napon át üzemelt a Nordica Skiarena.
Az idei év eddig a tavalyinál 50%-kal nagyobb forgalmat hozott annak ellenére, hogy a tervezett december 13-i nyitást december 28-ra kellett halasztanunk.
Megtérülésről egyelőre nincs értelme beszélni, de az idei év számos olyan pozitív meglepetést hozott, amire alapozva érdemes tovább építkezni. Az sem kizárt, hogy további fejlesztésekkel néhány éven belül elérhető közelségbe kerül a beruházás megtérülése is.
Persze itt komoly szerepe van a természeti adottságoknak és a meteorológiai kiszolgáltatottságnak. Mégis hogyan lehet egy ilyen faktor kockázatát csökkenteni?
Ész nélkül kell hóágyúzni. Nekünk kétszer annyi hóágyúnk van, mint a többi magyar síterepnek összesen. Ha lehűl az idő, lőni kell a havat. Akkor is ha már két méter van. Az idei szezonban volt egy háromhetes száraz betörés. Közel 40000 m3 vizet fújtunk 8 hektárnyi pályára, amiből 90000 m3, azaz átlagosan több, mint 1méter tömör hó lett. Csak így lehetett túlélni 35-40 milliméter langyos esőt és a két hetes felmelegedést.
Lévén te fiatal ember vagy, biztos lankadatlan erővel dolgozol azon, hogy a téli sportokat kedvelők az eplényi sípálya nevével azonosítsák "az ország legjobb sípályáját". Mekkora emberi erőforrásra van szükség egy szezonban? Mennyire vesz igénybe téged egy átlagos szezon?
Az RFV csoport elnökeként egész évben a számítógép előtt görnyedek. Az eplényi Nordica Skiarena tervei is itt születtek meg. A kivitelezés és üzemeltetés már fizikai munkát is igényel, amit kifejezetten élvezek. Van, hogy napokig nem alszom a hóágyúzás miatt, azt ugyanis Marcival (Schönig Márton – az RFV Sípálya Kft. ügyvezetője) nem adjuk ki a kezünkből. Sajnos néhai sportemberből aktakukac lettem, teljesen kikapcsol ez a munka.
Mi a legfőbb motivációs erő az munkád mögött?
Szerintem nem normális dolog Magyarországon 500 méterrel tengerszint felett félmilliárd forintot sísportba ölni. A motiváció az, hogy nem vagyunk komplettek.
Hogyan látod a jövőt: milyen külső lehetőségekkel és veszélyekkel kell szembenézni, illetve milyen belső erősségekkel, és gyengeségekkel kell számolni az elkövetkező szezonokban majd? Röviden el tudnád mondani, melyek a jövőbeli fejlesztési tervei a Ski Arenának?
A további fejlesztésben joggal bízhatnak azok, akik nem tartanak bennünket normálisnak.
Sok „apró” módosítás, ami sokkal könnyebbé teszi majd a Ski Arena üzemeltetését már tavasszal megtörténik. Komolyabb fejlesztési tervek előkészítése folyamatban van, így az jelenleg nem publikus.
A SWOT-analízisem pedig körülbelül így mutat:
Minden betűje elsősorban az a gazdasági válság, amiről jelenleg semmilyen tudomást sem vesz a magyar lakosság. Elméletileg kevesebben tehetik majd meg, hogy külföldre menjenek síelni. De kérdés, hogy megteheti-e valaki egyáltalán? No és hogy Eplénybe sikerül-e vonzani őket?
Köszönjük az interjút, további sok sikert és kitartást!
