[Fotó: Toronto Star]

Brian McKeever már négyszeres paralimpiai bajnok, de ha midnen jól megy, most az egészségesekkel állhat egy rajthoz a vancouveri téli olimpián. A harminc éves kanadai sífutó ugyan elvesztette látása 90 százalékát (és a maradék tíz is csak periférikus látást jelent), Albertában mégis sikerült megnyernie tizenkét másodperces előnnyel egy ötven kilométeres versenyt - látó versenyzőkkel szemben. Ezzel az eredménnyel ráadásul bekerült a kanadai válogatottba és teljesítette az olimpiai szintet is. Hogy valóban indulhat-e az csak januárban dől el. Bár arra már volt példa, hogy nyári olimpiákon korábbi paralimpikonok is elindultak, téliben még soha.

Mint az nso írja, 

"McKeever háromévesen kezdett síelni, versenyezni pedig 13 évesen. Látása hat évvel később kezdett el romlani. A paralimpiákon a bátyja, Robin a segítője, aki 1998-ban tagja volt a kanadai ötkarikás csapatnak, a mostani albertai viadalon pedig a nyolcadik helyen ért célba. A testvérpár két aranyat és egy ezüstöt nyert 2002-ben a Salt Lake Cityben megrendezett paralimpián, négy évvel később Torinóban pedig megismételték remek teljesítményüket: 5 és 10 km-en elsők, 20 km-en másodikak lettek, sílövészetben pedig bronzérmesek. Brian a 2007-es világbajnokságon a 21. helyen végzett az egészséges versenyzők 15 km-es küzdelmében."

"A paralimpiákon a testvére vezeti, az egészségesek között azonban segítő nélkül szokott indulni, így mindig memorizálnia kell a pálya útvonalát vagy követni egy másik sífutót."

Ez azért elég komoly teljesítmény, ha belegondolunk, hogy milyen lehet 50 kilométert memorizálni (meg hogy hányszor kell/lehet előtte végigjárni a pályát). Arról nem is beszélve, hogy a végtelenségig követni sem lehet az előttünk síelőt, ha végén rá akarunk verni 12 másodpercet...