"Everybody was glacier skiing!" – dúdolgatta egy vicces kedvű, félig amerikai, félig svájci síoktató egy réges-régi síelésemen. Igaz, nem Ausztriában, hanem mily meglepő:Svájcban. (És ami biztos még meglepőbb, az Everybody was kung fu fighting-dallamára.)

A gleccsersízéstől csak egy valami jobb: a tökéletes, reggelre ropogósra rattrakolt, előző éjjel hullott hó. No, de ha nincs, akkor viszont a gleccser a tuti, pláne, hogy ott meg szinte mindig süt a nap, főleg, ha jó magasan van a gleccser.

A „Gleccser-expressz” 8 perc alatt szállítja az utasokat 3120 méteres magasságba. Tavasszal még tutibb a vakító hóban kiélvezni a napsugarakat és közben a fullos minőségű sípályákon siklani.

A gleccser szélén, 2800 méteres magasságban van egy panorámaétterem, amelyik Ausztria legmagasabban fekvő „téli kertje”.

Karintia egyetlen gleccsersíterepe, a Mölltali-gleccser egészen 2015. május 10-ig tökéletes feltételekkel várja a téli sízőket és a deszkásokat.

Őszintén, van annál jobb dolog, mint amikor 2800 méteres magasságban elidőzünk egy napsütötte teraszon, megcsodáljuk a környező 30 darab háromezres hegycsúcsot és mindeközben helyi specialitásokat kóstolgatunk? (Nekem hirtelen ennél csak egy jobb jut eszembe, de az már 18+ kategória, és most őszintén, ahhoz is a leginkább egy olyan nap estéjén szottyanna kedvem, amikor is 2800 méteres magasságban elidőzünk egy napsütötte teraszon, megcsodáljuk a környező 30 darab háromezres hegycsúcsot és mindeközben helyi specialitásokat kóstolgatunk…)

További részletek: Austria.info/hu