Mert az történhet velünk, mint a Lemberg megyei Szlavszkojén sportoló sorstársainkkal, akik közül több mint 200-an rekedtek a záróra előtti utolsó menetben a felvonókon. Ilyen máshol is megeshet, az viszont kevésbé, hogy a mentés közel 4 órán át tartott, a szerencsétlenek addig ott lengedeztek a mínusz tíz fokos fagyban. Innentől beszéljen helyettem a Független Hírügynökség:

"Bár a megyei hegyimentő-szolgálat műszaki munkatársai rövid idő alatt a helyszínre érkeztek, az elektromos hibát nem sikerült elhárítani. Mihail Javorivszkij, a mentőcsapat parancsnoka az 5 kanal országos televíziós csatorna reggeli hírműsorában elmondta, hogy a tartalék dízelmotort kellett beüzemelniük, ami időbe telt, s amely csak sokkal lassabban tudta meghajtani a csörlőrendszert. Legrosszabbul az utolsó ülésekben helyet foglaló turisták jártak, akik közel 4 órát ültek a mínusz 10 fokos fagyban. Az elsődleges vizsgálatok szerint a meghibásodást nem emberi mulasztás okozta. Egy szomszédos sípályán csaknem pontosan egy éve történt hasonló eset: akkor a felvonó üléseiben rekedt 150 turistát létrák segítségével menekítették ki. Egy decemberi közlemény szerint az Ukrán-Kárpátok sípályáin üzemelő felvonóknak csak közel negyede rendelkezik a szükséges üzemeltetési engedélyekkel."

 

Miklósi kolléga, aki korábban már remek pályaleírást adott a Chopok déli oldaláról, ismét a helyszínen járt, és a szokásos síelőkön kívül ernyős őrültekkel is találkozott. Remek leírás alant. A fenti videó nem a helyszínen készült, hanem megmutatja, milyen sport is az a speed flying vagy speed riding.

Pillanatnyilag a világ leghíresebb embere az a Darwin-díjra érdemes szerencsétlen családapa, aki Colorado állam Vail nevű luxus síhelyén akkora balfácánságot művelt, amilyenre három magyar kormány együttvéve is képtelen lenne. A 48 éves muki és gyermeke felszálltak a Skyline Express nevű gyorsliftre, de a férfi gyakorlatilag azonnal kiesett belőle, méghozzá úgy, ahogy a világon még soha senki nem esett ki síliftből. A különféle hírforrások szerint valószínűleg az okozta a bajt, hogy a lehajtható üléstámla nem volt lehajtva, a fickó pedig a beülés lendületével valahogy átcsúszott az így kialakult résen. Az éppen beinduló liftbe beakadt a sportember jobb síléce, az ezek szerint rosszul beállított kötés viszont nem oldott ki, a férfit így a szerkezet fejjel lefelé lógva a magasba ragadta. A résen való kicsúszás közben a sínadrágja is beakadt, így végül pucér seggel lengedezett úgy negyedórát, mire a pálya alkalmazottai leszedték. Érdekes kérdés, hogy ha a sínadrág le is szakadt róla, miért ment vele az alsógatya. A sínadrág ugye aránylag bő, laza szabású szokott lenni, egyeáltalán nem magától értetődő, hogy magával ragadja az alsóneműt is. Irtó szoros, szinte balettos jégert viselt volna a fickó? Vagy talán nem is húzott alsónadrágot? Amint új információ merül fel a kérdésben, azonnal beszámolunk róla.

Nagyon kedves régi sznóbord-guru barátom Goló (1993-ban kezdett el csúszni egy deszkán), az ő múlt heti élményeit szeretném megosztani veletek. Azt hiszem ezzel jó kis helyet ajánlok a vállalkozóbb szellemiségű öngyilkosjelölteknek... hehehe. Tehát túra-kutyák és outdoor-pofák, csatoljátok föl a fókatalpat és hajrá!

Van, akinek perverz örömet okoz, van aki a magyar progresszió végét vízionálja miatta: a miniszterelnök megvallotta a blogján, hogy hatalmasat tanyált síelés közben. Időről időre feltétlenül érdemes belekukkantani Ferenc barátunk naplójába, főleg akkor, ha éppen pesszimista hangulat fogja el az embert, és azt képzeli, hogy sose lesz jól működő, sorozatgyártás-érett mesterséges intelligencia. Ferenc ugyanis különös gépember módjára ír - azaz nem ír, hanem tollba mond egy titkárnőnek - olyan kifejezéseket használva, amit élő ember soha. Kedvenc androidnyelvű szövegünk a síelős posztból:

"Érdekes, hogy mennyi különbség van a gyerekek között. Egyelőre úgy tűnik, a kisebbek közül Tamás jobban vonzódik a főzéshez, mint Anna. Majd meglátjuk, hogy mi lesz később."